Nem szoktam magyarkodni. Nekem a minőség sokkal fontosabb annál, mint a gyártó ország vagy az ár. Viszont léteznek olyan magyar termékek, amelyek minimum olyan jók, mint a többi országé vagy még jobbak. A BOR is ilyen, mármint JOBB!
A bor a világ legjobb itala tud lenni, ha az ember nem issza túl magát :) és minőséget vásárol, ami nem feltétlen az ártól függ. Ittam már 1500Ft-os bort is ami nagyon ízlett. Nagyjából 5-6 éve értem meg a borra. Akkoriban kezdtem figyelni, hogy milyen borok vannak Magyarországon, milyen borvidékek vannak. Eleinte az édes fehérborokat részesítettem előnyben. Az egyik barátom nagy borbarát sokat járnak pincészetekhez bortúrára, így Ő elég jól ismeri őket. Egy idő után ezért is kértem tőle tanácsokat, hogy mit érdemes kóstolni. Ez volt a végső pont, ahol végképp beleszerettem a borba. A barátom tanácsait meghallgatva nagyon sok bort ismertem meg és rájöttem, hogy az édes fehérboron kívül is van élet :). Most épp abban a korszakomban vagyok/voltam, hogy fehérből édes, vörösbő száraz. Mostanság kezdem felfedezni a száraz fehér borokat.
Szerencsére a feleségem is szereti a jó borokat, így nem volt családi viszály, amikor 3 éves hezitálás után vettem egy borhűtőt (lehet, hogy a borászok nem neveznék annak, a gyártója annak nevezte és jobb, mintha szekrénybe áll).
A magyar bornak több baja is van, no nem minőségben :) Cikkekből, műsorokból tapasztaltam, hogy több borász és bordszakértő is dilemmázik a helyes úton. Az egyik fő probléma, hogy Magyarországon a testes borokat szeretik az emberek. Külföldön sokkal jobban kedvelik a lágyabb borokat. Elég nagy dillema, hogy olyat termeljünk, amit külföldön könnyebb eladni vagy olyat ami tükrözi a magyar ízvilágot.
Azt is halottam, hogy a tőke sűrűség túl nagy még mindig, ezért nem könnyű nemzetközi szinten is jó bort előállítani (mondjuk a jó bor megitélésében elég sok szubjektív elem van szerintem).
A harmadig fő probléma (amin nem tudunk változtatni - igaz van rá igény :)) a termőterület nagysága. Egész egyszerűen nincs annyi bortermelő terűlet, hogy világviszonylatban is nagy mennyiséget tudjunk előállítani, ezáltal például sokkal olcsóbb legyen az asztali borunk. Ha belegondolunk abba, hogy Peruból idehozva a bor ára (ha minősége nem is mindig) versenyképes a magyar borral, akkor érthető a probléma. Városi legenda, hogy a Kínaiak kértek kostoló mennyiséget, ami több volt mint a termelő éves borhozama :)
Az szocialista/kommunista berendezkedés nem szolgálta a minőségi borászatot, ezért az elmúlt húsz évben kemény munkát kellett végezni, hogy újra legyenek világszinten is elismert jó magyar borok. Ez ott probléma, hogy hiába kap adott magyar bor világszinten is elismerést, attól az ára meg sem fogja közelítni egy francia, kaliforniai ugyanolyan minőségű bor árát. Ezen még sokat kell dolgzni, ha a továbbiakban is hozzuk a jó minőséget, akkor ez előbb-utóbb az árakon is meg fog látszódni.
Az egyik kedvenc boros számom: Belga - Boros
A bor a világ legjobb itala tud lenni, ha az ember nem issza túl magát :) és minőséget vásárol, ami nem feltétlen az ártól függ. Ittam már 1500Ft-os bort is ami nagyon ízlett. Nagyjából 5-6 éve értem meg a borra. Akkoriban kezdtem figyelni, hogy milyen borok vannak Magyarországon, milyen borvidékek vannak. Eleinte az édes fehérborokat részesítettem előnyben. Az egyik barátom nagy borbarát sokat járnak pincészetekhez bortúrára, így Ő elég jól ismeri őket. Egy idő után ezért is kértem tőle tanácsokat, hogy mit érdemes kóstolni. Ez volt a végső pont, ahol végképp beleszerettem a borba. A barátom tanácsait meghallgatva nagyon sok bort ismertem meg és rájöttem, hogy az édes fehérboron kívül is van élet :). Most épp abban a korszakomban vagyok/voltam, hogy fehérből édes, vörösbő száraz. Mostanság kezdem felfedezni a száraz fehér borokat.
Szerencsére a feleségem is szereti a jó borokat, így nem volt családi viszály, amikor 3 éves hezitálás után vettem egy borhűtőt (lehet, hogy a borászok nem neveznék annak, a gyártója annak nevezte és jobb, mintha szekrénybe áll).
A magyar bornak több baja is van, no nem minőségben :) Cikkekből, műsorokból tapasztaltam, hogy több borász és bordszakértő is dilemmázik a helyes úton. Az egyik fő probléma, hogy Magyarországon a testes borokat szeretik az emberek. Külföldön sokkal jobban kedvelik a lágyabb borokat. Elég nagy dillema, hogy olyat termeljünk, amit külföldön könnyebb eladni vagy olyat ami tükrözi a magyar ízvilágot.
Azt is halottam, hogy a tőke sűrűség túl nagy még mindig, ezért nem könnyű nemzetközi szinten is jó bort előállítani (mondjuk a jó bor megitélésében elég sok szubjektív elem van szerintem).
A harmadig fő probléma (amin nem tudunk változtatni - igaz van rá igény :)) a termőterület nagysága. Egész egyszerűen nincs annyi bortermelő terűlet, hogy világviszonylatban is nagy mennyiséget tudjunk előállítani, ezáltal például sokkal olcsóbb legyen az asztali borunk. Ha belegondolunk abba, hogy Peruból idehozva a bor ára (ha minősége nem is mindig) versenyképes a magyar borral, akkor érthető a probléma. Városi legenda, hogy a Kínaiak kértek kostoló mennyiséget, ami több volt mint a termelő éves borhozama :)
Az szocialista/kommunista berendezkedés nem szolgálta a minőségi borászatot, ezért az elmúlt húsz évben kemény munkát kellett végezni, hogy újra legyenek világszinten is elismert jó magyar borok. Ez ott probléma, hogy hiába kap adott magyar bor világszinten is elismerést, attól az ára meg sem fogja közelítni egy francia, kaliforniai ugyanolyan minőségű bor árát. Ezen még sokat kell dolgzni, ha a továbbiakban is hozzuk a jó minőséget, akkor ez előbb-utóbb az árakon is meg fog látszódni.
Az egyik kedvenc boros számom: Belga - Boros
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése