Jégkorong VB után

Vége a világbajnokságnak, az Oroszok nyertek. Meg mi is. Sok-sok tapasztalatot, amit hasznosíthatunk.

Gratulálok a magyar válogatottnak a helytállásért és küzdeni tudásért. Sajnos bejött a pesszimizmusom(?)/realitásérzékem, kiestünk. Nem sok hiányzott, csak 3-5 év rutin a legnagyobbak között. Voltak erősebb és gyengébb meccseink, összességében szerintem mindent megtettek és elértek a fiúk, amire a jelenlegi magyar jégkorong körülményei közepette lehetséges. Szerintem 110%-on teljesítettek összeségében. Továbblépés? Mindenki azt mondja és ezzel én is egyet tudok érteni, hogy 1-2 évente visszakerülni és ingázi a két csoport között. A Dánok állítólag több, mint 10 évig ingáztak a Divizió I és a legnagyobbak között, mire állandó bennmaradók lettek.

A helyszíni magyar szurkolóknak külön nagyon-nagy köszönet. Mindenki róluk beszélt a jégkorong világban.

Én megint eltekintenék szakmai elemzéstől, részben, mert nem értek hozzá. Viszont van egy nagyon jó blog a szakmai elemzéshez: jegkorong.blog.hu

Hajrá MAGYAROK!!!

A Magyar BOR - szerintem

Nem szoktam magyarkodni. Nekem a minőség sokkal fontosabb annál, mint a gyártó ország vagy az ár. Viszont léteznek olyan magyar termékek, amelyek minimum olyan jók, mint a többi országé vagy még jobbak. A BOR is ilyen, mármint JOBB!

A bor a világ legjobb itala tud lenni, ha az ember nem issza túl magát :) és minőséget vásárol, ami nem feltétlen az ártól függ. Ittam már 1500Ft-os bort is ami nagyon ízlett. Nagyjából 5-6 éve értem meg a borra. Akkoriban kezdtem figyelni, hogy milyen borok vannak Magyarországon, milyen borvidékek vannak. Eleinte az édes fehérborokat részesítettem előnyben. Az egyik barátom nagy borbarát sokat járnak pincészetekhez bortúrára, így Ő elég jól ismeri őket. Egy idő után ezért is kértem tőle tanácsokat, hogy mit érdemes kóstolni. Ez volt a végső pont, ahol végképp beleszerettem a borba. A barátom tanácsait meghallgatva nagyon sok bort ismertem meg és rájöttem, hogy az édes fehérboron kívül is van élet :). Most épp abban a korszakomban vagyok/voltam, hogy fehérből édes, vörösbő száraz. Mostanság kezdem felfedezni a száraz fehér borokat.

Szerencsére a feleségem is szereti a jó borokat, így nem volt családi viszály, amikor 3 éves hezitálás után vettem egy borhűtőt (lehet, hogy a borászok nem neveznék annak, a gyártója annak nevezte és jobb, mintha szekrénybe áll).

A magyar bornak több baja is van, no nem minőségben :) Cikkekből, műsorokból tapasztaltam, hogy több borász és bordszakértő is dilemmázik a helyes úton. Az egyik fő probléma, hogy Magyarországon a testes borokat szeretik az emberek. Külföldön sokkal jobban kedvelik a lágyabb borokat. Elég nagy dillema, hogy olyat termeljünk, amit külföldön könnyebb eladni vagy olyat ami tükrözi a magyar ízvilágot.

Azt is halottam, hogy a tőke sűrűség túl nagy még mindig, ezért nem könnyű nemzetközi szinten is jó bort előállítani (mondjuk a jó bor megitélésében elég sok szubjektív elem van szerintem).

A harmadig fő probléma (amin nem tudunk változtatni - igaz van rá igény :)) a termőterület nagysága. Egész egyszerűen nincs annyi bortermelő terűlet, hogy világviszonylatban is nagy mennyiséget tudjunk előállítani, ezáltal például sokkal olcsóbb legyen az asztali borunk. Ha belegondolunk abba, hogy Peruból idehozva a bor ára (ha minősége nem is mindig) versenyképes a magyar borral, akkor érthető a probléma. Városi legenda, hogy a Kínaiak kértek kostoló mennyiséget, ami több volt mint a termelő éves borhozama :)

Az szocialista/kommunista berendezkedés nem szolgálta a minőségi borászatot, ezért az elmúlt húsz évben kemény munkát kellett végezni, hogy újra legyenek világszinten is elismert jó magyar borok. Ez ott probléma, hogy hiába kap adott magyar bor világszinten is elismerést, attól az ára meg sem fogja közelítni egy francia, kaliforniai ugyanolyan minőségű bor árát. Ezen még sokat kell dolgzni, ha a továbbiakban is hozzuk a jó minőséget, akkor ez előbb-utóbb az árakon is meg fog látszódni.

Az egyik kedvenc boros számom: Belga - Boros

Óvoda helyzet - amit én tapasztalok

A nagyobbik kisgyerekem eléri/elérte az óvodás kort. Mivel sok hasonló korú gyerek van az ismerősöknél nagyjából tisztában voltam az óvodai helyzetről. Azt tudni kell, hogya az óvodának 5 éves korig (tehát nagycsoportos koráig) nem kötelező felvenni a gyerekeket.

Nagyjából 6-9 hónappal ezelőtt ezért feleségem elkezdte keresgetni az alternatív lehetőségeket. Értem ezalatt a magán és egyéb olyan állami óvodákat, ahova nem tartozunk a lakcímünk alapján.

A fiam helyzetét súlyosbítja, hogy évvesztes (vagy nyertes, de ez nem érezhető), ugyanis aki május 31-e után születik az már annak számít. Én még abban a hitbe éltem, hogy ez az időpont augusztus 31. Így 4 évig fog óvodába járni, de az állami óvodába esélytelen, mert oda első körben a tesókat és 5 éveseket, utána 4 éveseket, majd a 3 éveseket veszik fel. Van olyan óvoda, ahol a jelentkezések sorrendje számít - állítólag. Ami rontja fiam esélyeit, hogy feleségem a második gyerekkel itthon van gyes/gyed-en.

Első igazi meglepetésem akkor volt, amikor a feleségem magánóvodákkal is beszélt. Azt gondoltam ezek elég drágák ahhoz, hogy jelentkezünk és megyünk. Hát NEM. Volt olyan hely, ahol a várakozó listára fel sem vettek, mert lehetetlen a bekerülés, de az általános volt hogy a várakozó lista 8-15-ik helyére bekerültünk - az elmúlt évek tapasztalata alapján mondták, hogy esélytlen lesz bekerülni.

A körzeti állami óvodába 60 gyerek jelentkezett és felvettek 8-at!!! Ebből 6-7 olyan gyerek, akinek tesója már odajár, az anyuka elkezd majd dolgozni!!! Tudni kell, hogy az elmúlt 5 évben 3 nem kicsi lakópark épült a környéken. Óvoda meg egy sem!!!

A fiamat abba a magán/alapítványi óvodába sem vették fel, ahova elsősorban szerettük volna járatni (az ára még megfizethető és nagyon pozitív benyomás volt a látogatás során). Ide is 70-80 gyerek jelentkezett, bár ide 50-et vettek fel!!! Csak az volt a baj, hogy két 4 éves csoportot indítottak. Szerencsére találtunk egy másik magánóvodát, ahova szeptembertől járhat a fiam.

Meszebb van drágább, de a gyerek fejlődése miatt nem maradhat egy évet itthon, mert nagyon vissza fog fejlődni. Minden gyerek eléri azt a kort, amikor nem a szülőkkel, hanem hasonló korú gyerekkel akar játszani. Ilyenkor már a legkreatívabb szülő sem tudja lefoglalni csemetéjét. Ez nálunk például abból látszik, hogy mikor óvoda látogatáson voltunk, akkor be akart menni a gyerekekhez játszani (volt, ahol be is ment), azért hisztizett, mert Ő még nem akar hazamenni. Persze az is igaz, hogy az újdonság erejével hat ez még nála és a rendszeres óvodába járás elkezdése után lehet rá számítani, hogy lesznek időszakok, amikor nem akar majd menni :)

Szóval az óvodai helyzet nagyon rossz, amiben az állam felelőségge óriási. Ha 5 évesen bekerül a gyerek az óvodába, akkor lesz rá 1 éve arra, hogy szocializálódjon, megtanulja a társas együttlét alapvető formáit. Nem hiszem, hogy elég, ami azt fogja jelenteni, hogy az iskola első két évében még ezeket fogja tanulni az ott tanulandó alapvető ismeretek elsajátítása helyett. Az iskola első két éve a legfontosabb, amikor megtanulja az alapokat (írni, olvasni, számolni).

Az állam egyik kifogása, hogy a demográfiai hullám alján nincs annyi gyerek, ezért óvodára sincs annyi szüksék. Ahogy az egyik barátom mondja: értem, de nem értem meg. Az óvodai helyek számát 3 évre előre tudni lehet elég pontosan, tehát van idő felkészülni. Ugyanakkor ki kell találni valami dinamikus rendszert arra, hogy a demográfiai hullám alján és tetején is legyen elég óvodai férőhely.

Ezt nem nekem kell kitalálni :) hanem a hozzáértőknek. Mondjuk ötleteim vannak:

• Magánóvódák állami támagatása, ha az állami óvodába nincs hely. Így talán megfizethetőbb lenne mindenki számára.
• Magánóvoda építés támogatása. Ha lenne rá pénzem, akkor biztos építenék egyet :)
  
• A legfontosabb: Az állami óvodák hasznosítása, amikor kevesebb gyerek van és nincs kihasználva (nem kell egyből bezárni!!!). Pl.: játszóház, gyerek rendezvényekre bérbe adás stb, stb, stb.